"Deja vu" franci�ul annyit tesz: "m�r l�tott". A deja vu egy k�l�n�s �rz�s, egy ill�zi�, ami azt sugallja, hogy m�r l�ttunk vagy �t�lt�nk valamit, amit el�sz�r �l�nk �t, vagy els� �zben l�tunk. Amennyiben oka val�s �lm�ny, a deja vu tal�n az�rt jelentkezik, mert az adott �lm�nynek eredetileg nem szentelt�nk teljes figyelmet, �s eml�kezet�nk nem dolgozta f�l megfelel�en. Ez esetben val�sz�n�nek l�tszik, hogy a meg�lt esem�ny el�mozd�tja m�ltbeli eml�kfoszl�nyaink felsz�nre t�r�s�t. Az �lm�ny furcs�n hathat, ha az eml�k annyira t�red�kes, hogy semelyik m�sik eml�kkel nem hozhat� szorosabb kapcsolatba.

Enn�lfogva az �rz�st, hogy voltunk m�r egy helyen, gyakran �pp az kelti, hogy val�ban voltunk m�r ott. Csak �pp elfelejtkezt�nk r�la, mert el�sz�rre nem sok figyelmet szentelt�nk a dolognak. Az eredeti �lm�ny lehet mind�ssze percekkel vagy m�sodpercekkel kor�bbi tapasztalat is.

M�sr�szt kor�bban l�tott k�pek, �s �vekkel ezel�tt hallott t�rt�netek hat�s�ra is jelentkezhet deja vu, vagy ha az �lm�ny egy k�d�s gyermekkori eml�kk�phez k�thet�.

Azonban a jelens�get okozhatja az agy egy neurok�miai reakci�ja is, ami nem �ll �sszef�gg�sben kor�bbi tapasztalatainkkal. Az embernek fucsa �rz�se t�mad, �s ezt az �rz�st eml�kk�nt �li meg, mik�zben az �lm�ny teljesen �j.

Az elnevez�s Emile Boiract�l (1851-1917) sz�rmazik, aki intenz�ven vizsg�lta a pszichikus jelens�geket. B�r az elnevez�s a m�ltra tereli a figyelmet, kis meggondol�s ut�n kider�l, hogy a deja vu nem m�ltbeli, hanem nagyon is jelenbeli dolog, nevezetesen ez a bizonyos furcsa �rz�s. Gyakran nem vagyunk biztosak benne, vajon el�sz�r tal�lkozunk-e valamivel. Ilyenkor olyan k�rd�sek vet�dnek fel, mint "Olvastam m�r ezt a k�nyvet?", "Vajon l�ttam m�r ezt a r�szt a Szomsz�dokb�l?", "Nagyon ismer�s ez a hely; j�rtam m�r itt?", m�gsincs furcsa �rz�s�nk, legfeljebb egy kis zavarodotts�g. �m a deja vu-h�z kapcsol�d� �rz�s nem zavarodotts�g, sokkal ink�bb egyfajta k�l�n�ss�g. Semmi k�l�n�s nincs abban, ha valaki nem eml�kszik r�, hogy elolvasott-e egy k�nvyvet, f�leg ha �tven�ves, �s m�r t�bbezret olvasott �let�ben. Viszont a deja vu k�l�n�s �rz�ssel j�r, mert olyasmir�l hiteti el vel�nk, hogy ismer�s, amir�l tudjuk, hogy ismeretlen. Ez a fajta vissz�ss�g nem saj�tja a puszta bizonytalans�gnak, amit az v�lt ki, hogy nem tudjuk eld�nteni egy k�nyvr�l, hogy olvastuk-e, vagy egy filmr�l, hogy l�ttuk-e m�r.

�gy azt�n k�nnyen lehet, hogy a pr�b�lkoz�s, hogy a deja vu-�lm�nyt elveszett eml�keknek, el�z� �letnek, tiszt�nl�t�snak, stb. magyar�zzuk, eleve hib�s alapokon nyugszik. Val�j�ban deja vu-�rz�sr�l kellene besz�lni, amely egy agyi �llapot, puszt�n neurok�miai hat�sok eredm�nye, �s semmi k�ze nincs az eml�kez�shez. �rdemes megjegyezni, hogy pszichi�triai betegek k�z�tt el�g �ltal�nos a deja vu. A deja vu gyakran el�zi meg a hal�nt�klebeny-epilepszi�s rohamokat is. Mikor Wilder Penfield 1955-ben elv�gezte elh�res�lt k�s�rlet�t, melynek sor�n elektromos ingereknek vetette al� a hal�nt�klebenyt, az alanyok 8%-a "eml�kk�pek" megjelen�s�r�l sz�molt be. Penfield �gy v�lte, val�di eml�kk�peket hozott a felsz�nre. Azonban lehettek ak�r hallucin�ci�k is, els� p�ld�i a mesters�gesen kiv�ltott deja vunek.